Az első Északi-sarki misszió DRÓNOKKAL
2020. november 18. írta: ZsG

Az első Északi-sarki misszió DRÓNOKKAL

Roberta Pirazzini egy sarkvidéki expedíciót indított, hogy olyasmit tegyen, amit még soha nem próbált meg senki sem: drónnal végezne felméréseket az Északi sark közelében.

A drón érzékelői segítségével felmérnék a jégről visszaverődő napfényt. Ez a felszíni albedó néven ismert mérés kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy mennyi napsugárzást nyel el a földfelszín, és mennyi verődik vissza a légkörbe. Ez az egyik tudományos rejtély, mely elősegítheti a tengeri jég olvadásának gyorsabb előrejelzését.

arctic-drone-bdb611a0-1942-11eb-82db-60b15c874105-min.jpg

A gyűjtött adatok arra szolgálnak majd, hogy kimutassák, hogy az emelkedő hőmérséklet milyen hatással van a Sarkokra 
Forrás: independent.co.uk

A drónokkal történő repülés a bolygó legészakibb része fölött azonban nem egy egyszerű mutatvány. Pirazzini és kollégája, Henna-Reeta Hannula hónapokat töltött a repülések megtanulásával a finn meteorológiai intézetben, ahol mindketten tudósként dolgoznak. Egy olyan kifinomult navigációs rendszert terveztek és építettek meg, mely képes kezelni az extrém időjárást.

Ms. Pirazzini ennek ellenére ugyanazokkal a problémákkal szembesült, melyek két évszázada foglalkoztatják az északi-sarkvidéki kutatókat: rossz navigációs körülmények és a hidegben csődöt mondó technológia.

Az extrém körülmények miatt a drónoknak és a helikoptereknek is problémás a repülés ezen a területen. Ennek legfőbb oka az, hogy a globális helyzetmeghatározó műholdak nem pontosak ezeken a szélességi körökön. Minél közelebb kerül egy pilóta az Északi-sarkhoz, annál nagyobb zavart okoz ez a navigációban.

Mint tudjuk egy drón működtetéséhez finom mozdulatokra van szükség, ilyen hidegben viszont az ujjaid már nem tudják megfelelően kezelni a pilóta nélküli légi járművet. 

A köd jéggé fagy a drón körül. Ha a szél erősebb, mint 8 méter per óra, akkor az bizony a földhöz vágja a kütyüt. Ennek ellenére a két tudós 3 hét alatt 18 repülést hajtott végre sikerrel. Az albedó mérések - melyeket Ms. Pirazzini és Ms. Hannula végeztek - elemzésre kerülnek, hogy megállapítsák, hogy a melegedő éghajlat milyen hatással van az Északi-sarkvidékre. 

A Föld északi jégsapkája körülbelül háromszor gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, amely megzavarja az amúgy is törékeny ökoszisztémát. 

A rendellenes meleg időjárás megnehezíti a jég visszafagyását Szibéria területein. A sarkvidéki tengeri jég jelenleg az év ezen időszakának legalacsonyabb szintjén van mióta 1979-ben megkezdődtek a műholdas megfigyelések.

Még augusztusban, mikor Ms. Pirazzini repülése megkezdődött, a tengeri jég az Északi-sarkvidéken a legalacsonyabb szintre esett vissza az adott hónapban. Ezek a riasztóan alacsony adatok lehetővé tették, hogy a Polarstern jégtörő hajó mindössze hat nap alatt elérje az Északi-sarkot. "Mindenhol nyílt víz volt, nagyon könnyű volt megközelíteni" - mondta Pirazzini. 

Az albedó mérése a jég zsugorodásával egyre fontosabbá válik. Az északi-sarki jég felülete visszaveri a sugárzást a légkörbe, míg az óceán kék felülete elnyeli azt, azonban nem minden jég türközi vissza egyformán. A tudósok azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogy mennyi napsugárzást nyel el a sekély olvadékvíz alatt fekvő jég, mely a hőmérséklet melegebbé válásával terjed.

Míg a tengeri jég területi változásait műholdakon követjük nyomon, addig az olvadás sebességének megértéséhez elengedhetetlenek a helyi mérések. Ezek az adatok szükségesek az éghajlatváltozás mozgatórugóinak megértéséhez.

Ilyen méréseket korábban repülőgépekkel és helikopterekkel végeztek, de a drónok olcsóbbak és rosszabb időjárási körülmények között - például alacsony felhőzet - is használhatónak bizonyulnak. Pirazzini 5 és 30 méteres magasságokban végzett repüléseket. "A dróntechnológia minden hónapban, minden évben fejlődik" - mondja. "Ennek a vállalkozásnak csecsemőkorában vagyunk még, és hiszem, hogy jelentősen bővülni fog, mert ezek egyedi és szükséges mérések."

A drónok bizonyították, hogy ellenállóbbak a sarkvidéki időjárással szemben, mint más repülő eszközök.

Az expedíció során használt tudományos arzenál tartalmazott továbbá egy helikoptert és számos meteorológiai léggömböt, melyek adatokat gyűjtöttek és továbbítottak a hőmérsékletről, páratartalomról, szélirányról és sebességről. Összesen 1574 léggömböt engedtek fel, naponta nyolcat a 12 hónap során, melyeket a tudósok gyakran nevekkel és születésnapi üzenetekkel díszítettek a családjaik számára.

20 ország több mint 100 kutatója vett részt a MOSAiC misszióban. A német Alfred Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet vezetésével a modern történelem első expedíciója egy teljes telet töltött az Északi sark közelében. Költségvetése 140 millió euró volt és október 12-én ért véget 389 tengeren töltött nap után.

"Az éghajlatváltozás miatt valószínűleg további expedíciók lesznek szükségesek, mert szükség lesz arra, hogy tegyünk valamit és megértsük a következményeket." - mondta Pirazzini. "Ez az expedíció új utakat rajzolt fel a kutatás számára. Úgy érzem, az én felelősségem, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki belőle".

Amennyiben az olvasás során kérdésed merült fel a témával kapcsolatban, bátran írj kommentet vagy privát üzenetet. Ha pedig több információra és újdonságra vagy kíváncsi, keresd fel a Drónmánia facebook oldalát, Instagram-ját, LinkedIn-jét vagy a blog főoldalát.

Forrás: independent.co.uk

A bejegyzés trackback címe:

https://dronmania.blog.hu/api/trackback/id/tr6516285398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása