Amikor egy barátom megkérdezni, hogy mit csinálok, mindig azt válaszolom neki, hogy a főállásom mellett blogot írok a mai drónhasználatról. Ha befogadónak tűnnek, akkor elmagyarázok nekik egy-két jövőbe mutató példát és hogyan lesznek hamarosan a mindennapjaink részei.

Ez általában azonnal összezavarja a legtöbbjüket és rengeteg jogos kérdést tesznek fel a témával kapcsolatban: Miért van szükségünk rájuk egyáltalán? A városok nem elég zsúfoltak már így is? Hogyan kerülik el a madarakat és más repülő tárgyakat? A kérdések listáját természetesen napestig sorolhatnám.

A fent említett kérdések a következő nagyon fontos problémát vetik fel: a társadalom sajnos nem tud eleget a drónokról. Ha visszatekintünk a múltra, akkor rájövünk, hogy hajlamosak vagyunk elutasítani az ismeretlent, mely megnehezíti az új technilógiák elterjedését - gondoljunk csak a Galileo Galilei állandó vitájára az egyházzal az égitestek mozgásáról. Mivel a drónokkal kapcsolatos kutatások jelentősége folyamatosan növekszik, ezért fontos megvizsgálni azt a kérdést, hogyan lehet integrálni őket a társadalomba.

A barátaimmal való beszélgetések lehetővé teszik, hogy egy teljesen más nézőpontból vizsgáljam meg a problémát. Kiemeli a nagyobb kihívásokat, mint például a "Nem akarok felnézni és drónokat látni" (vizuális szennyezés), "Elég zajt kapok az autóutakról és az autópályákról" (zajszennyezés), "Hogyan tudom, hogy a drón nem kémkedik utánam?" (adatvédelmi és bizalmi problémák), "Hogyan kerüli el a drón az ütközéseket?" (biztonsági problémák). Ezekre a kérdésekre és megjegyzésekre adott válasz az első lépés a nyilvánosság elfogadása felé: az ismereteink megosztása.

A társadalom nem tud elég sokat a drónokról.

Az ismeretek hiánya szintén bonyolítja az elfogadást, mert az emberek általában nem látják a technológia hozzáadott értékét. Általánosan elfogadott, hogy drónokat használnak majd a nem túl távoli jövőben a csomagszállításra vagy akár ételkihordásra is, ami őszintén szólva szép, de nem éppen értékes szolgáltatás. Ha más szemszögből vizsgáljuk meg a pilóta nélküli légi járműveket rájövünk, hogy sokkal értékesebb feladatokat is elvégezhetünk velük, mint az ellenőrzések, felügyeleti missziók, katasztrófavédelmi optimalizálás, kiemelt fontosságú orvosi csomagszállítás, emberek eljuttatása egyik pontból a másikba a forgalmas városban stb. Amikor az emberek megértik, hogy a drónok segítenek, nem csak apró tárgyakat szállítanak, akkor az elfogadottság jelentősen megváltozik.

Vajon elfogadjunk valaha a drónokat? | Forrás: Picjumbo

Egy kutatás például azt vizsgálja, hogy miként lehet kezelni a nyilvánosságot és hogyan lehet integrálni a gépeket a társadalmi tudatba. A Royal NRL-nél például egy virtuális közösségi zajszimulátor (VCNS) segítségével vizsgálják a reakciókat. Ez a gép lehetővé teszi, hogy egy virtuális világban lássák és hallják a drónokat. Az eszközt olyan tanulmányban használják, ahol a cél kideríteni, hogy a városi környezetben repülő járművek mennyire képesek befolyásolni a kellemetlenségi szintet. 

Az NLR továbbá része az SJU H2020 AMU-LED projektjének is, melyben több drónrepülést hajtanak végre a világ különböző országaiban, mint Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. A tesztekre 2022-ben fog sor kerülni, mely során nem csak drónokkal, de légi taxikkal is találkozhatunk majd a levegőben. 

Összegezve a lakossági elfogadottság az egyik kulcsfontosságú eszköz a drónok városi felhasználásának megvalósítására. Van egy remek és egyszerű módszerünk erre: kérdezzünk, osszunk meg információkat, kezdeményezzünk beszélgetéseket a témában! Ha része vagy a drónvilágnak, beszélgess barátaiddal, szomszédaiddal és családtagjaiddal. Mindenképpen érdekes véleményeket fogsz hallani!

Forrás: Marta Tojal Castro írása nyomán